GOMB!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

href="http://gs105.photobucket.com/groups/m228/CV1ARFWWH1/?action=view¤t=roughseas0012.gif" target="_blank">

Imádság:

Kegyelmes Isten!
Kinek kezébe
Életemet adtam:
Viseld gondomat,
Vezéreld utamat,
Mert csak rád maradtam.
Balassi Bálint

AVE MARIA...in memoriam ...nyugodjek bekeben draga edesanyam!!!!!!!!!!!!!

Szentimrei Jeno verse

SEGÉDSZERKESZTŐ


Pók ül így
hálója közepén. Legyekre les, hírekre, melyek
innen vagy onnan biztosan befutnak. Hajók
rádiósa ül így, magánosan, arasznyi kajütben,
hallgatva hírszikrák sercegését, hogy továbbadja
napokra egy sorsba verődött úszó köztársasága tagjainak.
Maga nincs.
Személytelen a hír, mely rajta át és tőle tovafut.
Mégis több már vele, több agyveleje melegével,
több egy darab kajütbezárt világgal.
Maga nincs, de naponta mégis
ezer s ezer betűben van jelen. Mi köze ahhoz,
mit kap hírül s mit kinek továbbít? Egyszerű
közeg ő, akár az űr étere, melyen át
tovahullámzik az örök Világosság.
Tán meg is halt már. Csak odafagyott
keze szorítja görcsösen a telefonkagylót.
Másik kezét gépies rángással rángatja még a testén
átzuhogó áramnyaláb. Most írja
címszavait az utolsóul felvett kicsi hírnek:
S.O.S. Mentsétek meg lelkeinket.

Szentimrei Jeno Verse

NYERSMÉRLEG


Menj el mellettem, rám ügyet se vess,
Nem vagyok érdekes.
A kirakatból önként elsikkadtam,
Kék ég fölöttem és zöld fű alattam,
Értelmetlen negyvenöt év mögöttem...
Embert sem öltem, Nemhogy
Loptam vagy sikkasztottam volna
Mégis jutok mennyek helyett pokolra,
Gyehennatűzre, örök kárhozatra:
Másokban bízván nem bíztam
magamban,
Nagyot akartam és kicsinyre vittem,
Mert hittem.


Nincs mit csodálnod, az ember epés lesz
S őszinteségben vétkes.
Szótakarókat nem húztam mellemre,
Alig ügyeltem külcsínre, kellemre,
Gonosz bozótba vakon belevágtam:
Megszúrt, nem bántam.
Most? Tőlem a hazugság égig nőhet,
Unom a „közjót” és a festett nőket,
Egy tálból senkivel nem cseresznyézek,
Rablóméhek hadd dézsmálják a mézet,
„Világmegváltókról” tudom, mit tartsak:
Embernek lenni baj csak.


Ne is végy számba. Hulljak, mint a
csillag,
Szánni se hívlak.
Augusztus van, az éjszakák ragyognak,
Most van hullása minden csillagoknak.
Egy villanás, egy csík az égbolt sátrán –
Vihet a sátán.
Így jó ez: köd mögöttem, köd előttem,
Önmagamnál magasabbra nem nőttem,
De a valami csak több, mint a semmi
És jobb ízes túróspuliszkát enni,
Mint őzfilét, hogy érte magam kelljen
Cserében elgeseftelnem.


Barátom voltál, vagy jó ellenségem?
Bocsáss meg nékem.
Vidd dolgodat sikerre, diadalra,
Nekem maradjon a lelkem nyugalma,
Békés eresz fejem felett,
Babér helyett.
Ősz van, a nap mind alantabban
ballag,
Ki ösztökélhet, hogy égjek, akarjak?
Majd elduruzsol helyettem a kályha,
Piros fényt hint az alkonyi homályba,
Békesség bennem, béke körülöttem:
Ide fejlődtem.