Magamról
- PALETTAAGO
- Magamrol,es persze nem a multrol hanem a mostanirol irni nehez,mert megint egy valtozo idoszakba leptem...megnottek a gyermekek,rendre mindegyikuk epiti a sajat eletet...s nekem megis tovabbra is feladatom,hogy mellettuk alljak es segitsem oket erom szerint.De miota lassan hobbim lett a nettezes,hat bizony tagult a latokor...tehat festek,kiallitasra keszulok,olvasok es irok ,fenykepezek es nettezek,emellett fozocskelek finomsagokat foleg amikorra erkeznek haza a gyermekeim.
2010. március 28., vasárnap
Alma-korus
ALMA-KÓRUS....................Botar Bela
Mert érkezik. Fák piros kórusa
az ős-gömbölyűt, az őszt szolmizálja.
A kígyó szólam. És Éva? Kusza,
letért kezdet. Kezdet agóniája.
SSYBY
A folyó füstölt. Kátrány. S láva-híd
helyezte vízre önmagát. A két part
között s fölött suhan a harmadik:
tömör, mint fecskeszív. Keresztvetéshalk.
SSSBY
Megért? Nem ért? Csak egy biztos: kifoszt,
erőszakos vagy gyöngéd az utókor.
Szabad vagy, ösvény! Uram, záporozd
az éveket, s ne végy vissza a porból!
Mert érkezik. Fák piros kórusa
az ős-gömbölyűt, az őszt szolmizálja.
A kígyó szólam. És Éva? Kusza,
letért kezdet. Kezdet agóniája.
SSYBY
A folyó füstölt. Kátrány. S láva-híd
helyezte vízre önmagát. A két part
között s fölött suhan a harmadik:
tömör, mint fecskeszív. Keresztvetéshalk.
SSSBY
Megért? Nem ért? Csak egy biztos: kifoszt,
erőszakos vagy gyöngéd az utókor.
Szabad vagy, ösvény! Uram, záporozd
az éveket, s ne végy vissza a porból!
2010. március 25., csütörtök
2010. március 23., kedd
ECOURI ALBE...........AGO.OTA poem
VEDENII DE CER ALB
MA TINE RATACITA,
ALB RISIPIT MA NINGE
IN PARASIRI SUCCESIVE...
ECOUL IN ZVIRCOLIRI MA ALBESTE,
MA ASCUND.
DAR MA CUFUND IN EL... ALBUL IMI INUNDA SUFLETUL EFEMER!
IMI E RATACITA CALEA
IN BRUMA SI SCUT DE MASCA...
IMI E TOVARASA NEDORITA
IMENSITATEA DE VESNIC ALB!
OCHII NU VAD CALEA DREAPTA
PRIN ALBUL DENS
PRIN MLADIOASA HARFA
INGERII IN ALBUL NIMB
SE OGLINDESC INGHETATI
ESTE O IUBIRE DE ROBIE
CU VEDENII RATACITE DE HAMLET...
PRIN VAZDUHUL UCIGAS DE REGE
IMI ALBESC VISURILE ...
ISPITE PATIMASE PE ALTAR
MA CHINUIE..
.MA UITA.. .MA GASESTE
PRINTR-UN CLOPOT DE AURORA
...AURORA ALBITA IN ECOURI DE VECERNII!
TIMPUL IN SPIRALA TRIUMFATOR DE ZAFIR
IARA...SI IARA ISI APARA JOCUL NEMILOS
IN ECOURI ALBE DE NEIMPLINIRI!
MA TINE RATACITA,
ALB RISIPIT MA NINGE
IN PARASIRI SUCCESIVE...
ECOUL IN ZVIRCOLIRI MA ALBESTE,
MA ASCUND.
DAR MA CUFUND IN EL... ALBUL IMI INUNDA SUFLETUL EFEMER!
IMI E RATACITA CALEA
IN BRUMA SI SCUT DE MASCA...
IMI E TOVARASA NEDORITA
IMENSITATEA DE VESNIC ALB!
OCHII NU VAD CALEA DREAPTA
PRIN ALBUL DENS
PRIN MLADIOASA HARFA
INGERII IN ALBUL NIMB
SE OGLINDESC INGHETATI
ESTE O IUBIRE DE ROBIE
CU VEDENII RATACITE DE HAMLET...
PRIN VAZDUHUL UCIGAS DE REGE
IMI ALBESC VISURILE ...
ISPITE PATIMASE PE ALTAR
MA CHINUIE..
.MA UITA.. .MA GASESTE
PRINTR-UN CLOPOT DE AURORA
...AURORA ALBITA IN ECOURI DE VECERNII!
TIMPUL IN SPIRALA TRIUMFATOR DE ZAFIR
IARA...SI IARA ISI APARA JOCUL NEMILOS
IN ECOURI ALBE DE NEIMPLINIRI!
2010. március 22., hétfő
Wagner Péter munkáit Holló Barna méltatta – ROHONYI D. IVÁN
Wagner Péter munkáit Holló Barna méltatta – ROHONYI D. IVÁN
Gyimes 1970–2010 címmel Wagner Péter-kiállításra voltak hivatalosak a képzőművészet kedvelői március 20-án, szombaton délelőtt 11 órakor. A budapesti Ybl-díjas építész, az ottani Műegyetem professzora többször megfordult már Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla galériában kiállítóként és méltatóként egyaránt. Legutóbb a mostani, a gyimesi tájról szóló tárlatot megelőző kiállításon találkozhatott vele a közönség, akkor Furu Árpád Kalotaszeg népi építőművészetét felsorakoztató munkáit méltatta ugyanebben a galériában.
Wagner Péter ezúttal ismét képzőművészi „arcát” mutatta meg, a gyimesi tájakra kalauzolva bennünket, megmutatva ennek a gyönyörű tájegységnek a népi építészetét, grafikákba, pasztellekbe „mentve” Gyimes szépségeit, a tájat, amely megihlette a negyven éven át tartó barangolásai alatt.
A megnyitón Ferenczy Miklós lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, megköszönve Wagner Péternek, hogy „elhozta a kolozsváriak számára ezt a vidéket, az ott élő emberek hajlékaival, épületeivel együtt”. Ezt követően Both Zsuzsa (ének, gardony), Vitos Eszter és Vitos Etelka (hegedű) gyimesi népzene segítségével teremtette meg a kiállított munkák által is sugallt hangulatot.
A tárlatot Holló Barna, gyimesközéploki származású, Nagyváradon élő képzőművész nyitotta meg, aki, az egyik népdal sorait megismételve – „én sem restellettem, babám, három évig hézzád járni” – úgy vélte, méltán adhatnánk Wagner Péter képeinek ezt a címet is: „én sem restellettem, Gyimes, negyven évig hozzád járni”.
A méltató felhívta a figyelmet a „képanyag nagyon is rajzos jellegére”, amely magához vonzza a tekinteteket. – Negyven éves baráti kapcsolat fűz Wagner Péterhez, aki nem egyszer hangoztatta, hogy szerelmese Gyimesnek. Ilyen idő távlatában is következetes ars poeticájához, és vallja, hogy a múlt emlékeitől nem szabad elszakadnunk, abból kell táplálkoznunk – mondta Holló Barna. Hozzáfűzte: egy ilyen összegző jellegű képanyag aktualitása abban rejlik, hogy felhívja a figyelmünket a ma is pulzáló falusi élet sokrétűségére, mint ismertetésre izgalmas témára.
Wagner Péter így vallott a kiállított munkákról: „Ezek az épületek nagyon hasonlatosak az emberekhez, tulajdonképpen épületekről készült portrék a hihetetlenül finom és gyönyörű tájba helyezve. Az ember nagyon bele tud szerelmesedni ebbe a vidékbe, és akárhol jártam a világban, márpedig megfordultam néhány helyen, ilyen gyönyörű tájat sehol sem találtam”
Wagner Péter munkáit Holló Barna méltatta – ROHONYI D. IVÁN
Gyimes 1970–2010 címmel Wagner Péter-kiállításra voltak hivatalosak a képzőművészet kedvelői március 20-án, szombaton délelőtt 11 órakor. A budapesti Ybl-díjas építész, az ottani Műegyetem professzora többször megfordult már Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla galériában kiállítóként és méltatóként egyaránt. Legutóbb a mostani, a gyimesi tájról szóló tárlatot megelőző kiállításon találkozhatott vele a közönség, akkor Furu Árpád Kalotaszeg népi építőművészetét felsorakoztató munkáit méltatta ugyanebben a galériában.
Wagner Péter ezúttal ismét képzőművészi „arcát” mutatta meg, a gyimesi tájakra kalauzolva bennünket, megmutatva ennek a gyönyörű tájegységnek a népi építészetét, grafikákba, pasztellekbe „mentve” Gyimes szépségeit, a tájat, amely megihlette a negyven éven át tartó barangolásai alatt.
A megnyitón Ferenczy Miklós lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, megköszönve Wagner Péternek, hogy „elhozta a kolozsváriak számára ezt a vidéket, az ott élő emberek hajlékaival, épületeivel együtt”. Ezt követően Both Zsuzsa (ének, gardony), Vitos Eszter és Vitos Etelka (hegedű) gyimesi népzene segítségével teremtette meg a kiállított munkák által is sugallt hangulatot.
A tárlatot Holló Barna, gyimesközéploki származású, Nagyváradon élő képzőművész nyitotta meg, aki, az egyik népdal sorait megismételve – „én sem restellettem, babám, három évig hézzád járni” – úgy vélte, méltán adhatnánk Wagner Péter képeinek ezt a címet is: „én sem restellettem, Gyimes, negyven évig hozzád járni”.
A méltató felhívta a figyelmet a „képanyag nagyon is rajzos jellegére”, amely magához vonzza a tekinteteket. – Negyven éves baráti kapcsolat fűz Wagner Péterhez, aki nem egyszer hangoztatta, hogy szerelmese Gyimesnek. Ilyen idő távlatában is következetes ars poeticájához, és vallja, hogy a múlt emlékeitől nem szabad elszakadnunk, abból kell táplálkoznunk – mondta Holló Barna. Hozzáfűzte: egy ilyen összegző jellegű képanyag aktualitása abban rejlik, hogy felhívja a figyelmünket a ma is pulzáló falusi élet sokrétűségére, mint ismertetésre izgalmas témára.
Wagner Péter így vallott a kiállított munkákról: „Ezek az épületek nagyon hasonlatosak az emberekhez, tulajdonképpen épületekről készült portrék a hihetetlenül finom és gyönyörű tájba helyezve. Az ember nagyon bele tud szerelmesedni ebbe a vidékbe, és akárhol jártam a világban, márpedig megfordultam néhány helyen, ilyen gyönyörű tájat sehol sem találtam”
2010. március 20., szombat
2010. március 19., péntek
2010. március 18., csütörtök
2010. március 16., kedd
2010. március 13., szombat
2010. március 12., péntek
2010. március 11., csütörtök
2010. március 10., szerda
2010. március 9., kedd
Viccccceeeeeek:)))))
Az ausztrál farmer egy vödörrel a kezében elindul a közeli gyümölcsösébe, az útja egy tavacska mellett visz el. Arra lesz figyelmes, hogy a tóban három meztelen fiatal nő fürdik, a ruháik szétdobálva a parton.
A lányok észreveszik és kikiabálnak neki:
- Ne leskelődjön, addig úgysem megyünk ki a vízből, amíg el nem megy innen!
A farmer egy kicsit felemeli a vödröt és visszakiált:
- Nem leskelődni akartam, a krokodilt jöttem megetetni!
Két apáca megy az úton egy kocsival. Egyszer csak kifogy a benzin, ezért bemennek egy közeli farmra kérni egy keveset. A farmer, mivel nem talál más edényt egy régi bilibe tölti nekik a benzint. Az apácák visszamennek az autóhoz és éppen töltik bele az újonnan szerzett üzemanyagot, amikor arra megy egy rabbi és így szól:
"Nővérek, igaz, hogy a vallásukkal nem értek egyet, de a hitüket, azt igazán csodálom!"
Nők között a barátság:
Egy napon a feleség nem jött haza. A férj megkérdezte, hol aludt. A feleség azt válaszolta, hogy az egyik barátnőjénél. A férj felhívta a 10 legjobb barátnőt, de egyik sem igazolta ezt.
Férfiak között a barátság:
Egy napon a férj nem jött haza este. A felesége megkérdezte hol aludt. A férj azt válaszolta, hogy az egyik barátjánál. A feleség felhívta a 10 legjobb barátját: nyolcan igazolták, hogy ott aludt, ketten pedig hogy még most is ott van.
Az Afrika-kutató a dzsungelben megfigyeli, hogy a tisztáson a bennszülött megállás nélkül veri a tamtamdobot.
- Mit csinálsz? - kérdezi a feketétől.
- Tudod, nálunk már hetek óta nincs víz...
- Értem - bólogat a kutató -, akkor most könyörögsz az istenekhez esőért.
- Dehogyis... Hívom a vízvezeték-szerelőt a szomszéd faluból.
Az első osztályban a tanító néni megkérdezi:
- Mit mond a tehén?
- Múú.
- Mit mond a macska?
- Miáúúú.
- Remek! És az egér?
- Klikk!
Az ausztrál farmer egy vödörrel a kezében elindul a közeli gyümölcsösébe, az útja egy tavacska mellett visz el. Arra lesz figyelmes, hogy a tóban három meztelen fiatal nő fürdik, a ruháik szétdobálva a parton.
A lányok észreveszik és kikiabálnak neki:
- Ne leskelődjön, addig úgysem megyünk ki a vízből, amíg el nem megy innen!
A farmer egy kicsit felemeli a vödröt és visszakiált:
- Nem leskelődni akartam, a krokodilt jöttem megetetni!
Két apáca megy az úton egy kocsival. Egyszer csak kifogy a benzin, ezért bemennek egy közeli farmra kérni egy keveset. A farmer, mivel nem talál más edényt egy régi bilibe tölti nekik a benzint. Az apácák visszamennek az autóhoz és éppen töltik bele az újonnan szerzett üzemanyagot, amikor arra megy egy rabbi és így szól:
"Nővérek, igaz, hogy a vallásukkal nem értek egyet, de a hitüket, azt igazán csodálom!"
Nők között a barátság:
Egy napon a feleség nem jött haza. A férj megkérdezte, hol aludt. A feleség azt válaszolta, hogy az egyik barátnőjénél. A férj felhívta a 10 legjobb barátnőt, de egyik sem igazolta ezt.
Férfiak között a barátság:
Egy napon a férj nem jött haza este. A felesége megkérdezte hol aludt. A férj azt válaszolta, hogy az egyik barátjánál. A feleség felhívta a 10 legjobb barátját: nyolcan igazolták, hogy ott aludt, ketten pedig hogy még most is ott van.
Az Afrika-kutató a dzsungelben megfigyeli, hogy a tisztáson a bennszülött megállás nélkül veri a tamtamdobot.
- Mit csinálsz? - kérdezi a feketétől.
- Tudod, nálunk már hetek óta nincs víz...
- Értem - bólogat a kutató -, akkor most könyörögsz az istenekhez esőért.
- Dehogyis... Hívom a vízvezeték-szerelőt a szomszéd faluból.
Az első osztályban a tanító néni megkérdezi:
- Mit mond a tehén?
- Múú.
- Mit mond a macska?
- Miáúúú.
- Remek! És az egér?
- Klikk!
2010. március 8., hétfő
2010. március 6., szombat
2010. március 4., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)