VELENCE

DR. WASS ALBERT
V E R S E I :


MERT NAGYON SZERETLEK



Könnycsepp a szempilládon este:

én vagyok.

És én vagyok az a kíváncsi csillag,

mely rád kacsingat

és rád ragyog.

A csók, a csókod, az is én vagyok.

Végigálmodom az álmodat,

ölelésedben én epedek el,

csak én tudom minden kis titkodat.

A kulcs vagyok,

mely szíved rejtett zárjait kinyitja,

s a nyíl vagyok, amely sivítva

holttá sebzi vágyad madarát.

A dal vagyok, mely belőled zokog

holt mámorok tört ívén át az éjbe:

s én vagyok az a sápadtság, amit

éjfél után, ha bálból jössz haza,

rád lehel a sarki lámpa fénye.

(Pallag, Hajdúföld, 1929. március 21.

WASS ALBERT !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

REMENYIK SANDOR:AHOGY LEHET...

Ahogy lehet

Fogcsikorgató türelemmel,
Összeszorított szájjal -
Krisztus-követő bús próbálkozással,
Majd daccal, lobbanóval,
Fojtott igével és visszanyelt szóval,
Tenyérrel, mely sima örökké,
Csak a zsebben szorul ököllé -
Keserű, tehetetlen nevetéssel
Békülve meg akármi rendeléssel -
Nem csodálkozva már - és csodálkozva mégis,
Hogy rajtunk ez is, az is megesett:
Hordozzuk, testvéreim, ezt a hordhatatlan,
Kínszenvedést virágzó életet.
Ahogy lehet...

Megalkuvás zsoltárát énekelve,
Végtelen rabmenetben csak megyünk,
Nincs semmi fegyverünk,
Fegyvertelen a lelkünk lázadása,
Pedig a vérünk minden csöppje vágyik,
Vágyik a Péter vad mozdulatára,
Amikor Istenének védelmében
A Málkus fülét hirtelen levágta.
Kik vagyunk mi?
Ó, nem az Alázat,
Csak a megalázottság fiai.
Nemzedékek büszke hídfői közt
Görbülő ív, görnyedő átmenet:

Testvéreim, bizony nem élünk jól mi,
Nem apáinknak tetsző életet.
De aki máskép tehetne helyünkben,
Az vesse reánk az első követ!
Minden percünk kínzó kiegyezés:
Ahogy lehet...

Testvérem, korcs hős, alkuvások hőse,
Félbenmarad, megmásul mondatod?
Egy szikra talán mégis zengve pattan
Lángörvényből, mely benned kavarog.
Dagadnak benned árvizes erők,
Zúdulna niagarás zuhatag:
Elégedj meg, ha megtöltesz belőle
Kristálytiszta vízzel egy poharat.
Visszaszorítnak, hátrább, egyre hátrább,
És amit hagynak, egyre kevesebb:
Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz,
S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet,
Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból,
A töredéket eltört mondatodból,
Minden megmaradt árva keveset:
Ahogy lehet...

Láttad a Karsztok szirt-sivatagában
A liliputi termőföldeket?
Pár négyzetméter - amit a lavina,
A kőgörgeteg könnyen eltemet.
S a Karsztok boldogtalan magvetője,
A földmívelés madárijesztője
Ezt a kis humuszt mégis szereti,
Kicsi kőkeritéssel keríti.
Pedig szinte sírjának is kevés.
Ó, karszti sors; ó, karszti temetés..

Te is, testvérem, karszti sorsodat
Fogadd el, s védd meg karszti földedet,
Azt a sírodnak is kevés humuszt,
Azt a pár négyzetméternyi helyet,
S azt a fölséges Isten-lábnyomot,
Mit a lavina minden rohama
Eltörölni még sohasem tudott.
Védd ezt a talpalatnyi telkedet,
Cserépkancsódat és tűzhelyedet,
Utolsó darab száraz kenyered!
De azt aztán foggal, tíz körömmel.
Démoni dühvel és őrült örömmel -
Ahogy lehet...

Ahogy lehet...

1935 április 11

Vezi filmuletul asta!

Vezi filmuletul asta!

Jezusban hatalmas szeretet volt!

Amikor behívod Jézust az életedbe és vele élsz, akkor ha befogadod, az Ő lelke sokfajta ajándékkal lesz jelen az életedben, amik jelzik, hogy te az Úrral élsz. Mik is ezek? A Galatákhoz írott levélben van szó ezekről a dolgokról; mindegyikről szeretnék röviden leírni pár gondolatot.

"22A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23szelídség, önmegtartóztatás." /Galata 5,22-23./

Az első és legnagyobb ilyen ajándék a szeretet. Jézusban hatalmas szeretet volt, amikor értünk adta az életét, és meghalt, hogy mi élhessünk. Ha Vele éled az életed, akkor neked is szeretettel kell lenned az emberek, vagyis a felebarátaid iránt. Minden előítélet nélkül kell tekintened az embertársaidra, hiszen Isten egyenlőnek teremtett és ugyanúgy mindenkinek a bűnéért halt meg Jézus.

A gyülekezetben a Szentlélek által testvérek azok, akik az Úrban vannak. Az egyház azért EGYház, mert a sok ember mind ugyanazt élte át és tapasztalta, így a Lélek egységet teremt és mindenki megérti egymást. Hatalmas kegyelem, ha olyan testvéreid vannak az Úrban, akik megértenek, segítenek a terheid hordozásában és szeretnek, mint testvér.

Az Úr hatalmas kegyelme, hogy nem kell egyedül leélnünk az életünk. Ő mindig velünk van, de emberek vagyunk és szükségünk van az emberi kapcsolatokra. Istennek jó terve van velünk és ha követed az útmutatását, akkor Ő meg fogja neked mutatni azt a lányt/fiút, akit melléd rendelt ezen a földön. Ez hatalmas kegyelem, de egyben nagyon komoly dolog. Ma persze az egész médiából az ordít ránk, hogy minek tartós dolgokért küzdeni, amikor könnyen megkaphatsz bármit a világi gyártósorról. A világ a mának él, de ha te az Úrban vagy, akkor a holnapod is vele éled. A holnapod csak a Istennel van biztonságban, ha átadod neki az életed, akkor Ő a szeretetével átírja megáldja. Ha nagyon magányosnak érzed magad, nem látsz kiutat egyedül, vidd az Úr elé a szívet minden keserűségét! Ő meghallgatja a megtört szívek könyörgéseit és megsegít. Ha úgy érzed, megtaláltad azt, akit Ő melléd rendelt, akkor is fontos, hogy Isten akaratával is egyeztesd a kapcsolatotokat. Ha tényleg az Ő akarata szerint szeretnél áldással élni, akkor fontos, hogy csak olyan döntéseket hozz és olyan dolgokat mondj ki, amik őszínték és az Úrtól vannak. Amikor eldöntöd, hogy Jézussal éled az életed fel kell készülnöd, hogy az Ő akarata nem mindig azonos a tiéddel; el kell ismerned alázatosan, hogy Ő jobban tudja. De nem az a szándéka, hogy te rosszul érezd magad, akármennyire is úgy tűnik jelenleg. Ma lehet hogy úgy érzed, Isten nem szeret, de Ő a holnapodat szeretettel írja, neked csak követned kell Őt. Ez sokszor fáj, de ha megtalálod azt a személyt akit tényleg Ő küldött, akkor értelmét fogod látni az összes szenvedésnek. Ha az olyan kapcsolatot találsz, ami az Úrral is összhangban van, akkor az őszinte szerelem őszinte viszonzást fog találni!

Tartsatok ki a hitben, ne csüggedjetek az imádságban és szeressetek úgy, ahogy Ő szeretett!

PETOFI SANDOR:A MAGYAR NEMZET

"Járjatok be minden földet, Melyet Isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni: Szánni kell-e vagy megvetni? -
Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító, Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!...aranysárgán Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja; S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van, Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos, mégis éhes, Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn. Vagy ha éppen a véletlen
Föltalálja hozni őket, Porban, sárban érnek véget,
Vagy az ínség zivatarja Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba, Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk, Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S áldicsőséggel lakunk jól, Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk, Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig, Ami szégyenünkre válik!...
Csak a magyar büszkeséget, Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála, A jövendő mit találna,
Mindenki arról beszélne, Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk, Ezt olvasnák csak felőlünk:
"Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván." -
Óh hazám, mikor fogsz ismét Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre? Mikor ébredsz önérzetre?
(Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet)

Edes.ekes anyanyelvunk!!!

Ékes, édes apanyelvünk

Fényes napunk felsugárzott új világunk hajnalán,
"Ember - e szó büszkén hangzik" - mondta Gorkij hajdanán.
Ember ma már nincsen nálunk, legföllebb ha gazember
Van helyette ürge, ipse, pasas, pasi, pasinger,
Manusz, mandró, mangár, muki, muksó, muksi, apafej,
Hapsi, hapek, gádzsó, bádzsó, kani, kandur, kurájber,
Szivar, mókus, csóró, csávó, fószer, apus, tata, krapek,
Pacsmag, pali, palimadár, pofa, pacák, pók meg pacek.

Volt itt régen szép menyecske, kisasszonyka, hajadon,
Ma már csaj van, spiné, spinkó, pézsma, tojó, amazon,
Csinibaba, szilva, szöcske, szirén, szatyor, kismadám,
Macska, menyét, pulyka, gyöngytyúk, pipi, nyanya, szépanyám;
Kocsid járgány, tragacs, kordé, szemétláda, skatulya,
Tupírozott szappantartó, bűzdaráló taliga;
Szépre, jóra, kitűnőre azt rebegjük: oltári,
Penge, szuper, állati klassz, baromi jó, haláli;
Ami nehéz: rázós, fázós, csomós, cikis, meredek,
Hullafrankó bigét smárol Sándor, József, Benedek.

Okos férfi ritka nálunk, tengernyi az ostoba,
Olyan, akin nem hagy nyomot tanfolyam, se oskola,
Sok az olyan - gyakran halljuk - kinek esze hézagos,
Hütyü, plömplöm, stupid, bornírt, flúgos, buggyant, kótyagos,
Hígvelejű, golyós, hangyás, hibbant, hibás, ütődött,
Süsü, gügye, lüke, gyagyás, lökött avagy lökődött,
Ügyefogyott, félcédulás, félnótás vagy félkalap,
Blőd, akinek jószerével még a kör is téglalap,
Idióta, abnormális, degenerált, debilis,
Bunkó, balfék, bomlott agyú, balga, bamba, be dilis,
Tökkel csapott, elmegyenge, dinka, dinnye, balfácán,
Bolond, kinek vekkeróra csireg-csörög bal lábán,
Zagyva, szédült, badar, bárgyú, bugris, hólyag, fafejű,
Agyalágyult, tahó, tökfej, tuskó, kretén, féleszű.

Jó leány a kis Mariska, csinos, dolgos, takaros,
Rosszlányokra bő a lista: utolsó vagy fapados,
Örömleány, sarki csillag, cemende vagy utcalány,
Cafka, cafat, céda, kokott, kéjnő, kuruc, kurtizán,
Feslett, cula, rüfke, prosti, éji lepke, pillangó,
Rima, ribanc, szajha, lotyó, hetéra vagy kisringló.
Kérdésemet nem szeretném véka alá rejteni:
Képernyőnkön mér' kell őket mindig ku-nak ejteni??!

"Csudálatos szép magyar nyelv!" - tapsikol egy délnémet,
"Tősgyökeres" magyar szókkal szédíti a nénémet:
Ziherejsz-tű, hózentróger, kredenc, kurbli, puceráj,
Hercig trampli, smucig spicli, fecni, lichthof, kóceráj,
Pacsni, plecsni, cekker, cvikker, stempli, spulni, stampedli,
Strimfli, svindli, sufni, smirgli, hakni, hülzni, stanecli.
Pató Pali semmittevő, aluszékony, tohonya,
Nemtörődöm, rest és renyhe (nagykutya a rokona!),
Lomha, lassú, lusta, léha, hanyag, henye, komótos,
Álomszuszék, tétlen, tunya, naplopó és pityókos,
Nem igyekszik, nem törekszik, nem dolgozik rendesen,
Nem fűlik a foga hozzá, nincsen hozzá kedve sem;
Ám szemébe nem ezt mondják, ha az ÜB határoz:
"Pató Palcsi helytelenül viszonyulsz a munkához!"

Pápaszemes felszólaló körmondata dagályos,
Panelekből építkezik, ez a módi ragályos:
Nékem az a meglátásom... szűk a keresztmetszetünk...
Jelenlegi időpontban hiánycikket termelünk...
Szükségletek beszerzése lerendezést igényel...
Problémaként jelentkezik szabály közt a kivétel;
Megmondjuk a tagság felé... irányt veszünk előre...
Per pillanat lebeszéljük... sztornírozzuk jövőre...
Kapacitást biztosítunk... beruházást eszközlünk...
Újságokban mindenféle marhaságot leközlünk;
Ruha- s cipőféleséget marketolunk önöknek -
Harminc éve, hogy e sémák vissza-visszaköszönnek!

Sugárutak csinosodnak, szépülnek a közterek,
aszfalton és hímes réten rügyeznek a közhelyek;
Pedáloz egy buzgó mócsing, hat húszassal érkezett,
Most jött le a falvédőről, s tűzközelbe férkezett:
Csókolom a kisztihandját! - Hogy oda ne tipegjek!
Nékem az csak leányálom, hogy kegyeddel kikezdjek!
- Elegáncsos vagy ma este! - Igyekszik a dolgozó!
- Részemről a fáklyásmenet - szól egy hullahordozó.
- Helyes nő ez! - Himlőhelyes! - Szerény, mint az ibolya!
- Lúdtalpa van, szinte gágog! - Mézből van a mosolya!
- Mennyi nő, és mind a másé! - Ez van, ezt kell szeretni!
- Nászéjszakán besegítünk... - Lehet róla fecsegni!
- Ezt a ziccert nem hagyom ki, nem ettem én meszetet,
- Esküszöm az életedre! - Legszebb szó a szeretet!
- Mink itt aztat nem tudhassuk - mórikál egy professzor,
- Nem vagyunk az őserdőben! - int a lánya huszadszor.
- Le vagyok én targiázva! - Ez is jól megaszonta;
- Intelligencs ember vagyok, kéccer fürdök havonta;
- Beleköptek levesembe! - Mint a bolha köhögök;
- Ide azt a rozsdás bökőt! - Én ezen csak röhögök.
- Nem vagyok én Czeizel Endre, hogy az okát kutassam!
- Meséld ám a nénikédnek! - Mondjam-é vagy mutassam?!
- Pattanj, mint a nikkelbolha! - Előállt a kordélyom!
- Szopogasson zsilettpengét! - ajánlja a borbélyom.

Csiricsáré beszéd kábít fiatalt meg öreget,
Éjjel-nappal szajkózzuk e falmelléki szöveget,
Anyanyelvünk romlik, kopik, szennyeződik szüntelen,
Közhelyektől lesz a szavunk fakó, szürke, színtelen;
Goromba szó, utcazsargon, irodanyelv fénytelen,
Mit a nyelvhű állampolgár elviselni kénytelen,
Pedig tudjuk, hisszük, valljuk: gazdag nyelv a magyaré,
Rajtunk áll, hogy tiszta, pontos és játékos marad-é.

Megjegyzés: E versezetet Bessenyei Ferenc mondta el Vácott a Madách
Imre Művelődési Házban 1982 június 4-én a III. Humorfesztivál
döntőjében. Elnyerte az Írószövetség különdíját. A szövegből 10-12
sornyi rész kimaradt (bár a döntőben elhangzott), mert a szerkesztők
úgy ítélték meg, hogy a kelleténél pajzánabb.

Soha ne legy szomoru!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ernest Hemingway: Soha ne légy szomorú

Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.

Vezi filmuletul asta!

Vezi filmuletul asta!