"If, in spite of your efforts to follow a spiritual teaching, you encounter all kinds of obstacles and difficulties on your way, do not be discouraged. The reason for this is that the mistakes you made in past incarnations follow you into this one. So, now, the best way to make progress is to place a divine idea in your mind and do everything possible to make it a reality.
For example, take Jesus' words in the Lord's prayer: 'Your will be done, on earth as it is in heaven'. The earth is also each one of you, not only your physical body but your psychic bodies, and if you have as your ideal the wish to introduce the splendour and perfection of heaven into your daily life, you will leave harmonious and beneficial waves wherever you go, and you will be recognized as a son or daughter of God. The heavenly beings of the invisible world will come close and support you, and then you will be able to free yourself from the distant past. So, instead of being discouraged, you should work twice as hard to get rid of your rags and clothe yourself in the robe of glory, your body of resurrection."
Magamról
- PALETTAAGO
- Magamrol,es persze nem a multrol hanem a mostanirol irni nehez,mert megint egy valtozo idoszakba leptem...megnottek a gyermekek,rendre mindegyikuk epiti a sajat eletet...s nekem megis tovabbra is feladatom,hogy mellettuk alljak es segitsem oket erom szerint.De miota lassan hobbim lett a nettezes,hat bizony tagult a latokor...tehat festek,kiallitasra keszulok,olvasok es irok ,fenykepezek es nettezek,emellett fozocskelek finomsagokat foleg amikorra erkeznek haza a gyermekeim.
2010. január 31., vasárnap
2010. január 28., csütörtök
2010. január 24., vasárnap
2010. január 21., csütörtök
2010. január 13., szerda
Isten a szeretet!
Isten szívét adta egy bölcsőbe
Isten szeretete egyszer olyan közel ért a földhöz, hogy gyermekké lett Betlehemben, és édesanyja Mária, Jézusnak nevezte! Ez az Agapé, amelyről János ezt a lélegzetelállító tőmondatot írja: „Az Isten szeretet”.
Hiába próbálod te és próbálom én is a kis örömöket
összegyúrni nagy örömmé, nem állnak össze, mert az igazi nagy öröm mindig felbomlik kis örömökre. A nagy öröm pedig az, hogy Megváltó született nekünk Betlehemben.
Mindennap keressük meg a magunk feladatát.
Ha visszanézünk, csak azt mondhatjuk: „Igen, Uram, úgy volt, ahogy megígérted. Velünk voltál minden napon. Ha visszatekintünk az elmúlt háromszázhatvanöt napra, akkor nem mondhatunk mást, minthogy Istenünk szabadításának számát sem tudjuk, igazán csak Ő tudja, hogy mikor, miből és kitől szabadított meg.
Kérdezzük meg magunktól: tudok–e egy kicsit jobban szeretni az év utolsó napján, mint az év első napján? Szeretetből, szeretetet nem várva, pénzt nem kérve, többet szolgáltam–e? Elég szabad voltam–e, hogy ne nézzem kinek?
Nem tudom, mit hoz az új esztendő. Ám azt tudom, hogy nekem mit kell belevinnem, hogy megújult–megújító esztendőm legyen: Jézus Krisztust kell magammal vinnem az évbe! Az újév új életnek a kezdete, különben mi lenne az új benne?
Lehet, valakivel szakítanunk kell, és attól újulhat meg az életünk. Lehet, hogy valamit abba kell hagynunk; de az is lehet,
hogy valamit el kell kezdenünk…
Ugyan mit hoz az új esztendő? Nem tudom, Isten biztos tudja; de amit bevetettünk az elmúlt években, az biztos beérik,
és meghozhatja év végére a termést. Az lesz, amit vetettünk! Igyekezzünk, hogy ma és mától kezdve minden nap, amíg lesz „napunk” – keressük meg a napunk feladatát! Amit aznap bízott ránk a Mindenség Ura, hogy maradéktalanul elvégezzük azt, mert anélkül szegényebb lenne a világ.
Gyökössy Endre
Isten szeretete egyszer olyan közel ért a földhöz, hogy gyermekké lett Betlehemben, és édesanyja Mária, Jézusnak nevezte! Ez az Agapé, amelyről János ezt a lélegzetelállító tőmondatot írja: „Az Isten szeretet”.
Hiába próbálod te és próbálom én is a kis örömöket
összegyúrni nagy örömmé, nem állnak össze, mert az igazi nagy öröm mindig felbomlik kis örömökre. A nagy öröm pedig az, hogy Megváltó született nekünk Betlehemben.
Mindennap keressük meg a magunk feladatát.
Ha visszanézünk, csak azt mondhatjuk: „Igen, Uram, úgy volt, ahogy megígérted. Velünk voltál minden napon. Ha visszatekintünk az elmúlt háromszázhatvanöt napra, akkor nem mondhatunk mást, minthogy Istenünk szabadításának számát sem tudjuk, igazán csak Ő tudja, hogy mikor, miből és kitől szabadított meg.
Kérdezzük meg magunktól: tudok–e egy kicsit jobban szeretni az év utolsó napján, mint az év első napján? Szeretetből, szeretetet nem várva, pénzt nem kérve, többet szolgáltam–e? Elég szabad voltam–e, hogy ne nézzem kinek?
Nem tudom, mit hoz az új esztendő. Ám azt tudom, hogy nekem mit kell belevinnem, hogy megújult–megújító esztendőm legyen: Jézus Krisztust kell magammal vinnem az évbe! Az újév új életnek a kezdete, különben mi lenne az új benne?
Lehet, valakivel szakítanunk kell, és attól újulhat meg az életünk. Lehet, hogy valamit abba kell hagynunk; de az is lehet,
hogy valamit el kell kezdenünk…
Ugyan mit hoz az új esztendő? Nem tudom, Isten biztos tudja; de amit bevetettünk az elmúlt években, az biztos beérik,
és meghozhatja év végére a termést. Az lesz, amit vetettünk! Igyekezzünk, hogy ma és mától kezdve minden nap, amíg lesz „napunk” – keressük meg a napunk feladatát! Amit aznap bízott ránk a Mindenség Ura, hogy maradéktalanul elvégezzük azt, mert anélkül szegényebb lenne a világ.
Gyökössy Endre
2010. január 11., hétfő
2010. január 7., csütörtök
2010. január 4., hétfő
2010. január 3., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)